Viselkedése: Érdemes tartani, mert abszolút békés természetű, komolyabb veszekedés sohasem fordul elő.

 

Költés: A régi irodalom szerint ( Russ, Neunzig) a legnehezebben költő exóták egyike. Ez a vélemény az újabb tapasztalatok szerint megváltozott. Ha ugyanazon alfajhoz tartozó, egymásnak megfelelő fiatal madarak kerülnek össze, nem nehéz költésre bírni öket. Mivel a muskátpinty kezedettől fogva közönséges és olcsó madár volt, sszínpompásnak sem mondható, a madárkedvelők nem sokat törődtek vele. A madár állomány tarkítása céljából -„ilyen is legyen!” felkiáltással - vettek egy párt és várták, hogy fog–e költeni. Ha olyan madárfajból veszünk 2 darabot, melynél ivari dimorfizmus nincs, ritkán kerül össze egy igazi pár. Rendszerint 2 hímet kapunk, mert a madárvilágban a hímek vannak túlsúlyban. Így alakul ki aztán az a vélemény, hogy a muskátpinty nagyon nehezen költ.

A szülők fiókáikat nagy gonddal nevelik, a költés nyugodtan ellenőrizhető. A fiókák felnevelésében kezdetben friss hangyatojás, lisztkukacot és főtt tojást igényelnek, később inkább a csírázott kölesféleségeket veszik  igénybe. A tojások száma 4-6, de több is lehet. Immelmann ausztráliai tanulmányútja alkalmával talált olyan muskátpinty fészket is, amelyben 9 fióka nevelődött. A kotlási idő 13 nap, az öregek felváltva ülnek. A fiatalok 3 hetes korukban repülnek ki és csokoládébarna színűek.

 

Alfajai: