Első és legfontosabb dolog e téren a tisztaság.Vannak olyan madárbarátok,akik naponta takarítják díszmadaraik ketrecét,a megfelelő higiéniai körülmények érdekében.E gyakoriságot nagyobb tenyészetekben nehéz lenne betartani,ám a heti egyszeri takarítás szükséges!A takarítás gyakorisága,és alapossága függ az adott fajtól,az állomány létszámától is.Minél zsúfoltabban tartjuk madarainkat,annál gondosabban kell a heti takarítási munkákat elvégezni.A voilereket nem célszerű ilyen gyakran tisztítani,hiszen amellett,hogy munkával megzavarjuk madaraink nyugalmát,a csekélyebb mennyiségű ürülék és más hulladék sem indokolja ezt.Évente kétszer nagyon alaposan fertőtlenítsük ki a ketrecet és az ezközöket.Azokban a röpdékben,melyek talaja nincs szilárd burkolattal ellátva,szintén évente végezzük el a felső talajréteg teljes cseréjét,megakadályozva ezzel az élősködők elszaporodását.A következő feladatunk a madarakra veszélyes vagy,betegségeket terjesztő állatok távoltartása.A ketrecben tartott madarak esetében leginkább a verebek és az egerek voilerekbe történő bejutását kell meg akadályoznunk,ürülékükkel ugyanis számos kórokozót hurcolhatnak be.Ellenük a volier rácsozatának helyes megválasztásával védekezhetünk,egerek esetében csapdázhatunk is.Sokkal nehezebb a szúnyogok és legyek ellen védekezni hiszen röpdéinket a legritkább esetben látjuk el szúnyoghálóval.A belső terek,madárházak védelme már könnyebbnek ígérkezik,itt szúnyogírtó szerekkel,elektromos készülékekkel,szúnyoghélóval védekezhetünk.A szúnyogok által terjesztett legveszélyesebb betegség a madár vagy kanárihimlő,mely pintyféléink között hatalmas veszteségeket okozhat.Nem lehet eleget hangsúlyozni a karantén fontosságát sem.Ezzel a legtöbb tenyésztő egyet ért,mégis sokan elégé felületesen alkalmazzák.Újonnan érkezett madarainkat minden esetben el kell különítenünk a többitől legalább 6 hétre.Látszólag egészséges madarak is lehetnek vírus vagy baktériumhordozók.

 

A betegség tünetei

A beteg madár viselkedése szembetűnően megváltozik.Az egészséges társaitól eltérően borzolt tollazattal ül az ülőpálcán,viselkedése apatikussá válik,szemét csukva tartja,gyakran fejét szárnytollai alá dugva pihen.Egészséges madaraknál is találkozhatunk tollborzolással,ám például,ha egy ilyen alvó madárra ráfújunk,az rögtön kisimítja tollait,és tekintete érdeklődővé vagy ijedté válik.Alapvetően egészséges madaraknál abban az esetben is előfordulhat ez,a minden madárbarát számára kétségbe ejtő tünet,ha a madarak legalább egy napja éheznek,vagy szomjaznak.Amikor szembesülünk e jelenséggel a legfontosabb,ha nagyon gyorsan körbenézünk a kalitkában vagy röpdében és megbizonyosodunk arról,hogy elegendő táplálék és víz áll madaraink rendelkezésére.Ha a borzoltságot nem a táplálék és víz hiánya okozza,és egyéb szokatlan jelenséget sem tapasztalunk akkor nagy valószínűséggel betegséggel állunk szemben.

A betegségek további tünetei lehetnek még:

-orrnyílásokból folyó váladék

-Nehéz légzés

-hasmenés

-kloáka környéki tollak összeragadása

-tüsszögés

-kényszermozgások

Amennyiben bizonyossá válik,hogy madarunk megbetegedett,az egészséges madarak védelmében haladéktalanul különítsük el társaitól.Helyezzük egy  használaton kívüli kalitkába,és vigyük 28-30 fokra a hőmérsékletű csendes helyre.A magas hőmérséklet fentartása azért fontos mert a madarak az embernél jóval magasabb testhőmérsékletű állatok,testhőmérsékletük fentartására igen sok energiát fordítanak.A kalitka aljára terítsünk újságpapírt,az erre hulló széklet állagát,színét így jobban tudjuk ellenőrizni.Ivóvízről és táplálékról szintén gondoskodjunk.

 

Gyakoribb betegségek és gyógyításuk:

Csőr és karom túlnövése:

E jelenség valójában nem is betegség,ém amennyiben elhanyagoljuk a túlnőtt részek eltávolítását,súlyos ficamokat töréseket kockáztathatunk meg,sőt kedvencünk akár el is pusztulhat.A karmok túlnövésére akkor számíthatunk ha madarunk nem tudja megfelelően koptatni karmait.Ez rendszerint akkor következik be ha az üllőrudak nem megfelelően vannak kialakítva madarunknak.Arra kel figyelnünk hogy a vastagságuk akkora legyen,hogy a madár teljesen át tudja fogni,így karmai is megfelelően kopnak.Különösen gyakran találkozhatunk karomtúlnövéssel azoknál a fajoknál,melyek füves,sásos,nádas élőhelyekenélnek,itt ugyan is karmaik az állandó igénybevételnek kitéve mindig kopnak.Ha úgy gondoljuk hogy madaraink karmai túlnőttek akkor azokat mi magunk is eltávolíthatjuk egy körömcsipesz vagy köröm vágó olló segítségével.De vigyázzunk nehogy a karomban lévő eret meg ne vágjuk ezt fény felé tartva nézhetjük meg,hisz az árnyéka kiválóan kivehető.A csőr túlnövésével ritkábban találkozhatunk,ha a takarmány az adott faj igényeihez igazodik ezzel nem is lesz gondunk.Ha még is túlnőne óvatosan nagyon oda figyelve eltávolíthatjuk,a csőrben már nem lehet észrevenni a vérereket.

Tojásvisszatartás:

Leginkább a fiatal,kevésbé fejlett tojók esetében fordul elő.Leggyakrabban lágyhéjú vagy túl nagy tojás okozza,ám normál méretű tojás kialakulása esetén is előfordul.Általában 3-4 tojás lerakása után jelentkezik,galamboknál azonban szinte sohasem.A madár kezdetben borzolt tollazattal ül,fejét a szárnya alá dugja.A farktollak le-fel mozognak,a madár láthatóan erőlködik.Néhány óra múlva már nem képes az üllőrúdon fenn maradni a ketrec aljában ül.Ilyenkor a vér kálciumszintje hirtelen leeseik,ami bódultságor,bénulász okoz.A madár halálát a későbbiekben az okozza,hogy a tojás nyomja a medencében áthatoló ereket,és a keringés összeomlik.A beteg madarat kézbe véva a kloáka kidudorodik,kitapintva érezhetővé válik az elakadt tojás.A kloákába néhány csepp parafinolajat cseppentsünk,majd egy külön kalitkába helyezve,infralámpával melegitsük a alitka környékét.E kezelés hatására a tojást legtöbbször sikerül kitojnia a tojónak.Ha semmiféle kezelés nem vezet eredményre,a legdrasztikusabb megoldás marad hátra,a madár testében össze kell törnia  tojást,a módszer némi gyakorlatot igényel,kezdő madártartók inkább ne próbálkozzanak vele.

Székrekedés,hasmenés:

Székrekedés esetén a madár szemmel láthatóan erőlködő mozdulatokat tesz,farktollait illegetve engedi le majd fel a testét.Oka a túl egyoldalú takarmányozás,ill az elhízás.Ha madarunknak székrekedése van kínáljuk meg bőséges gyümölcs és zöldségkoszttal.Ha továbbra is fenn áll változtasunk étrendjén a túlzott fehérjebevitel is okoz székrekedést.A hasmenés jó néhány betegség kísérőtünete lehet,de a helytelen takarmányozás is okozhatja.Nagy menyiségű zöldeleség etetése,illetve romlott táplálék is okozhatja.Ebben az esetben a zöldség és főtt tojásos lágyeleség elhagyása,és kamilateás itatás,valamint néhány százaléknyi étkezési mák etetése javasolandó.

Madárhimlő:

Papagájoknál csak kivételesen fordul elő,galamboknál bőr s nyálkahártya elváltozásokat okoz.Elsősorban kicsiny kendermag nagyságú duzzanatok jelennek meg a testen,kanárik esetében a lábujjakon találunk ilyen kis gócokat,melyek sárgás színűek,és erősen gyulladt állapotban vannak.A betegség kórokozója egy szúnyogok által terjesztett vírus.Védőoltás ugyan van rá de a betegséget magát nem tudjuk gyógyítani,a másodlagos baktériumos fertőzéseket antibiotikumokkal kezelhetjük.A már kialakult tünetekkel rendelkező madarak általában elhullanak.Kanárik esetében egy egy ujperc elvesztésével de meggyógyulhatnak.A betegség megelőzése szigorú karanténnal,a szúnyogok távoltartásával,vakcinázással lehetséges.(pintyek védőoltása hazánkban nem lehetséges)

Ornithozis:

E papagájkór néven ismert betegséget a Clamidia psittaci nevű,kisméretű kórokozó okozza.Először papagájokon észlelték a betegséget,ám később kiderült hogy számos madár és emlősfaj,köztük az ember is okozhatja.Vadon befogott papagájok nagy mértékben fertőzöttek e kóral.A beteg madár bágyat,tollazata borzolt,ürüléke híg zöldes színű.Egyes esetekben kétoldalú kötőhártya gyulladás is fellép,a szemhéjak ezért a váladéktól összetapadnak.A beteg madár rohamosan fogyni kezd majd 2-3 nap múlva elpusztúl.A beteg madarakat el kell különíteni társaiktól és elkezdeni a kezelését.A betegség jól gyógyítható doxiciklinnel,de hogy hogy adagoljuk arról kérjük ki állatorvosunk véleményét!Ez a gyógyszer egyéb bakteriális betegségeket is kiválóan gyógyít.

Rühösség:

Leginkább hullámos papagájokon,kecskepapagájokon jelentkeznek e betegség tünetei,ám egyéb fajokat is megtámadhat e parányi élősködő.Jellegzetes tünetek a csőrön mutatkoznak,amikor is apró lyukacskák,járatok teszik azt szivacsos állományúvá.A szem környékén a csőr alatt,a kloáka tájékon és a lábakon is jellegzetes varosodások,pikkelyek,burjánzások keletkeznek.A csőr környékén a tollak elállnak,mely ugyan csak tipikus kinézetet kölcsönöznek a madárnak.Érintkezés útján terjed!Hidegebb őszi ill téli napokon jelentkezhet e betegség.Az orvoslása egészen egyszerű bármely gyógyszertárban kapható perubalzsam illetve vazelin ezzel kell kezelni a csőlábakat,kloákát bekennünk,legalább 3 napon át.A kezelés az esete nagyobb részében sikerrel zárul.

Tetvesség:

Ha madaraink feltűnő nyugtalanságát,vakaródzását észleljük,gondolnunk kell a madártetű atka megjelenésére.E élősködőt szinte minden madáron megtalélhatjuk.Álltalában éjjelente szívja madaraink vérét,ám tömeges elszaporodásakor nappal is előfordulnak.Ha az első tüneteket nem ismerjük fel madarunk lesoványodik,vérszegénység lép fel.Kezelése bármely kutyák,madarak számára kifejlesztett külső élősködő elleni piretrin ill permetrintartalmú szer alkalmas.Ugyan csak kiváló gyógyszer az Ivermectin is.A teljes kalitka fertőtlenítésére szükség van.

Légzsákatkásság:

Egyes díszpintyfajok,kanárik között gyakran papagájféléknél is jellemző betegség.Kezdeti tünetei a tüsszögés,nyitott csőrrel való légzés.Előre haladottabb stádiumban sípoló légzés tapasztalható.Ha nem kezeljük súlyosbodhat akár bele is pusztulhat madarunk.Kezelése a beteg madár piretrinnel való inhalálása.Amikor vászonzsákba zárva a madarat e szer belélegzésére kényszerítjük rövid ideig.Ennél persze korszerűbb gyógyszerek is vannak, a Paramectin és Ivermectin Spot On nevezetű gyógykészítmények,alkalmazásuk veszélytelen és nagyon hatásos.