Szavanna terrárium

A szavannákon, amelyek egyenlítői éghajlati területtől északra és délre terülnek el, sajátos éghajlat alakult ki. A hőmérséklet évi középértéke nagyjából megegyezik az egyenlítői éghajlatéval, vagyis 25-27 fok. Itt nem tél és nyár, hanem esős és száraz évszak váltakozik. Az esős évszakban a napi hőingás kicsi, a száraz évszakban azonban 10-15 fok is lehet. Az egyenlítőtől távolodva sokkal hosszabb ideig tart a száraz évszak. A szavanna-terráriumot gazdagabban beültethetjük növényekkel, mint a sivatagit. Minden nap legalább egyszer párásítsunk.
                                                                              

Sivatagi terrárium

A sivatagok a trópusi és szubtrópusi területek közötti határon a térítők mentén alakulnak ki. Az évi középhőmérséklet 20 fok felett van. A délutáni forróságot gyakran éjszakai fagyok követik. A csapadék mennyisége az évi 250 mm-t sem éri el, sőt néha évek múlnak el csapadék nélkül. Az itt élő növényeknek el kell viselniük a végleteket és alkalmazkodni kellett a szélsőséges időjárási viszonyokhoz. A sivatagokban nincs állandó, összefüggő növényzet. A sivatag-terrárium tehát legyen száraz és meleg, díszítsük kiszáradt ágakkal, kövekkel, gyökerekkel. Az aljára szórjunk homokot, amit permetezzünk 2-3 naponta tiszta vízzel.
                                                                                        

Esőerdei terrárium

A trópusi esőerdők az Egyenlítő mentén helyezkednek el. Az egyenlítői éghajlat nagyon kedvező a dús növényzetnek és a gazdag állatvilág kialakulásának. Egyenletesen meleg, 25-28 fok uralkodik egész évben, és az állandóan felszálló légáramlás következtében szinte napról-napra megújuló esőzések követik egymást. A páratartalom magas. 

Akvaterrárium

A gyíkok és békák egyes fajai (baziliszkuszok, agámák) nagy, fürdésre alkalmas medencét igényelnek. Ezt kihasználva akár egy tópartot vagy egy mangrove-gyökerekkel benőtt folyópartot is a szobánkba varázsolhatunk. Az akvaterráriumban található szárazföld és víz is. Az ilyen terráriumokat egy beragasztott üveglap széltében vagy hosszában kettészeli úgy, hogy az üveglap magassága a terrárium magasságának kb. 1/3.-a. Az üveg egyik oldalán víz van, a másikon a terrárium talaja. Az üveglap helyett használhatunk előre gyártott műgyanta hátteret. Ha az üveglap mellett döntünk, az akváriumi oldalra tegyünk köveket, faágakat, hogy természetesebbnek hasson. A terráriumban található vízoszlop magassága is a terrárium méretétől függ. Jól mutat, ha egy nagy faágat úgy helyezünk el, hogy félig kilóg a vízből a szárazföldre. Ezen a gyíkok, békák kedvükre szaladgálhatnak. A növényeket damillal a faágakra köthetjük, majd részben a vízbe lógatva néhány hét alatt maguk is gyökerekkel hálózzák be a fadarabot. A medencés részre szórjunk apró szemű kavicsot, a szárazföldre kertiföldet, tőzeget, fakérget. A víz egy kisebb szűrő segítségével tisztán tartható, akár még kisebb halakat (guppikat, plattikat, kistestű lazacokat) is telepíthetünk (40-60 literes medencébe ajánlhatók a halak).
                                                                                                                                           
Mi is található egy akvaterráriumban?
Szájrazföldi területek váltakoznak benne mocsaras területekkel,amelyek aztán nyílt vízü szekcióba végződnek.Különböző halfajok is élhetnek itt,többnyire mocsári növények között.Békák teknősök szívesen időznek a vízmedencékben.A terráriumban melegebb helyek is találhatóak.A gyíkok szívesen melegszenek egy lámpa alatt.Trópusi növényekkel,bróméliákkal,tillandsiákkal,orchideákkal trópusi jelleget adgatunk terráriumunknak.Az ilyen terráriumokban érzik igazán jól magukat azok a növények és állatok amik nagy páratartalmat igényelnek.Nevezik trópusi esőerdő terráriumnak is