A kerti tavak létesítésekor nagyon gyakran elkövetik azt a súlyos hibát,hogy a tó medrében túl sok és túl tápanyagban gazdag medertalajt helyeznek el.Ugyan ez vonatkozik a növénykosarakba rakott táptalajra is.
A következmények visszafordíthatatlanok:
-Az algák szaporodásnak indulnak,fonalaikkal beborítják az egész tavat és azon nyálkás párnát alkotnak.
-A víz szürkészöld,zavaros lévé válik,a fényt nem ereszti át.
-A víz alatti növények nem jutnak fényhez kipusztulnak és a fenéken rothadási réteget hoznak létre.
-Az akut oxigénhiány következtében kihalnak azok a mikroorganizmusok,amelyek egyébként a szerves anyagok lebontásáról gondoskodnának.
-A vlgső fázisban a víz átbillen.Nincs más hátra mint a tó teljes felszámolása és újratelepítése.

A legtöbb vízinövény legjobban  sovány táptalajban fejlődik jól.Az egészséges növekedéshez szügséges tápanyagokat elsősorban a vízből,nem pedig a tó fenekéről vagy az ültetőkosárban lévő talajból szerzik be.A kerti tó mély vízi részében medertalajra egyáltalán nincs szükség.(azért én azt nem mondanám szépen mutat a mosott süder)A tavirózsákat és a víz alatti növényeket ültető kosarakba helyezzük és közvetlenül a tófoliára helyezzük.Ezt körbe rakhatjuk kavicsokkal,nagyobb kövekkel,vagy akár a sóder rétegre is rakhatjuk de ilyenkor is rakjuk körbe nehogy elmozdúljon.Díszhalas tónál célszerű a tómedret mosott kaviccsal beborítani.Ezzel elkerülhetjük,hogy a halak a fóliára leülepedett málladékot állandóan felkavarják.A durva kavics ugyan akkor üregeket alkot,amelyek számos mikroszkopikus élőlénynek adnak othont.Megnöveli a kavics azt a felületet amely a még egészséges tóban is előforduló rszecskék leülepednek.A mikroorganizmusok így jobban le tudják bontani ezeket a szerves anyagokat.Nem keletkezik rothadási iszap,hanem a lebontó baktériumok által ásványi anyagok és a vízi növényeket tápláló anyagok jönnek létre.(ammónia lebontó és nitrifikáló baktériumok)

A növények ideális táptalaja minnél kevesebb tépanyagot tartalmaz.Megfelelő az agyag a homok vagy ezeknek a keveréke.Fentartással kell viszont fogadni az a gyakran hallható ajánlást,hogy a tónak kiásott gödör leg alsó részéből kikerült agyagos földet használjuk,többnyire még ez a föld is túl sok tápanyagot tartalmaz.Jobb ha a szaküzletben kapható készre kevert téptalajt vásárolunk,vagy homokból s trágyázatlan tőzegből 1:1 arányban magunk keverjük azt össze.Ezt a táptalajt azután az ltető kosarakba töltjük.A meder ajárra inkább mosott sódert rakjunk nagyobb szemcseméretüt,így kevesebb idő kell a víz letisztulásához és a halak sem keverik fel a homokot,és nem tud berogadni sem.Így meg akadájozhatjuk a növények ellenőrizhetetlen elszaporodását is.A lyukacsos falú ültetókosarak elégé változatos méretben kaphatóak.Az edényt először  szaküzletben kapható geotextiliával béleljük ki nehogy a víz kimossa belőle a táptalajt.Ezután tegyük bele a földet és a fejlett gyökérzetű növényeket.A táptalajt felül kavicsokkal takarjuk be.Végül ha nagyobb az ültető textil végjuk körbe és helyezzük a kivánt helyre a vízben.A tavak meredeken eső oldalaira is ültethetünk növényeket.Ezeknek a részeknek a lefedésére kókuszfonatot használhatunk,amelyre ültetőtasakot dolgoztak rá.Ezekbe a tasakokba töltjük a táptalajt és helyyezzük el a növényeket.

Zeolit a tavak doktora
A zeolit természetes ásványi anyag ,mely jelentős menyiségben található hazánkban.Hasznosítása igen sokrétű.A zeolit megköti az ammóniát,segíti lebomlását így meg akadályozza az algák elszaporodását,valamint stabilizálja a pH értéket.Ezen kívül megköti a káros anyagokat is,így gátolja a halak megbetegedését is.Legkedvezőbb  a 0-40mm es frakció,de például csobogó,vízesés készítéséhez is előnyös zeolitot használni.1négyzetméter vízhez adjunk 40kg zeolitot,egyszerüen beleszórhatjuk a tóba,de hatásosabb ha hálóba vagy jukacsos edényben átfojatjuk rajta a tó vízét.A hagyományos szűrőbe is helyezhetünk zeolitot.