Vörösfejű amandina-Amandina erythocephala 

Származás:Afrika déli része.

Testhossz:10-14cm

Nemek megkülönböztetése,leírás:

A nemek hasonlóak, de a tojó fejéről hiányzik a piros szín. A hímen a fejtető, a fejoldalak és a torok skarlátvörös. A kantár fehér, a hát tollai, a szárnyfedők és a külső karevezők szürkésbarnák. Az utóbbiak, valamint a szárnyfedő tollak hegyén sárgásbarna folt látható. Ezek előtt a közép és a nagy szárnyfedők egy fekete keresztövet alkotnak. A többi evezőtoll sötét szürkésbarna színű. A begytájék és a mell tollai fehér alapszínűek, fekete szegéllyel, ezáltal fekete-fehér pikkelymintázatot mutatnak. A has tollai vörösesbarna színűek, fehér és fekete szegéllyel, a kloáka környéke fehér színű. Az alsó farokfedők szürkésbarnák, a tollhegyek szegélye fehér vagy fekete színű. A szem barna, a láb hússzínű, a csőr világos ólomszürke.

 

Szaporodás: Szeret eldugott helyen, odúban fészkelni. Fészke egy rendetlen fűcsomó. A tojások száma 4-5, a kotlási idő 13 nap. A fiókák éppen olyan csúnya fekete színűek, mint a szalagpinty fiókái. Táplálásuk a szalagpintyhez hasonlóan történik. Külföldi szerzők nem ajánlják, hogy sok lisztkukacot kapjanak, mert elhagyják fiókáikat és újra költenek. A költést ellenőrizni nem szabad, mert a fiókáikat kidobálják. A fiókák 23-24, néha 28 napos korukban repülnek ki. A fiatal hímek fején már a kirepüléskor megjelent a piros szín. Egyébként valamivel fakóbbal, mint szüleik. A fiatalok továbbtenyésztésével tanácsos legalább 8-9 hónapos korukig várni. Könnyen kereszteződik a szalagpinttyel, az F1-generációbeli hímek termékenyek. A frissen importáltak érzékenyek, de a jól beszoktatott madarak éppen olyan szívósak és ellenállók, mint a szalagpinty. A fogságban hamarosan kezdenek költeni, és valamivel megbízhatóbbak, mint a szalagpinty.

 

A fogságban meglehetősen ellentétes véleményeket olvashatunk erről. Vannak, akik éppen olyan fészekrombolónak tartják, mint a szalagpintyet, mások annál békésebb természetűnek ítélik. Mint a szalagpinty legközelebbi rokona, a két madárfaj természete sokban egyezik. Az azonban bizoyos, hogy a fészekromboló természete csak akkor nyilvánul meg, ha a volierben még nem választott magának fészkelőhelyet. Ha ez megtörtént, megnyugszik és lakótársaival békességben él, fészke közeléből azonban minden más madarat elkerget.
Hím és tojó.