Jákópapagáj-Psittacus erythacus
Származás:Délkelet -Elefántcsontparttól folytatólag, kelet felé Nyugat-Kenyáig és dél felé Észak-Angoláig, Dél -Kongóig és Északnyugat-Tanzániáig, ezenkívül Fernando Poo és Principe szigete, ismert még egy izolált populáció a Kilimanjaro környékén.
Testhossz:33cm
Szárnyfesztávolsága:23-25cm
Leírás:Alapszíne halványszürke, fején és nyakán a tollaknak világosabb, hasán sötétebb árnyalatú szegélye van, a farcsíkja egészen világos, csaknem fehéres-szürke.A kézevezők sötétszürkék, a farkfedők, és a farktollak korallvörösek. Az írisze sárgásfehér, fekete csőre 3,5 cm hosszú, a lába sötétszürke. A Nigériából származó példányok szárnyfedői sötétebbek, a Kongóból származók többnyire nagyobbak; időnként némelyik madáron lazacszínű fedőtollak láthatók, ez nem tekinthető mutációnak, inkább a tollazat színének változata.A tojó nagyon nehezen különíthető el, míg a hím csupasz pofafoltja a szem mögött szögben végződik, a tojónál ez lekerekítettebb, az orrlikai kisebbek, a fej profilban kerekebb; míg a farktollak a hímnél “kilógnak" az evezőtollak alól, a tojónál rendszerint fedetten maradnak.A fiatalok farka sötétebb vörös, alsó farkfedőik szürkék, csak a csúcsi részük vörös, íriszük előbb (körülbelül 4 hónapig) sötétszürke, majd világosszürke (1 éves korig), később sárgás, és körülbelül 2-3 éves korban veszi fel a végleges színárnyalatot. Amikor áttörnek a farktollak, ezek a hím fiókák esetében vörösek, a tojó fiókáknál sárgásabb árnyalatúak.
Alfajok: a P. e. timneh hossza 30 cm, a törzsalaknál valamivel nyúlánkabb, alapszíne sötétebb, farcsíkja és hasa világosabb árnyalatú, az alsó farkfedői vörössel átszőttek. Előhelye: Guinea déli része, Sierra Leone, Libéria és Elefántcsontpartnak a Bandama folyótól nyugatra eső része.
P. e. princeps, ez a törzsalaknál nagyobb, sötétebb alapszinnel, élőhelye: Principe, és Femando Poo szigetek. A közelmúltban hozott döntés szerint, a jelentős keveredés miatt az alfaj elkülönítése már nem tűnik indokaltnak.
Mutácio: albínó.
Viselkedés:
Többnyire a nyílt szavannák és síkvidéki erdőségek madara, de Nigériában és Kamerunban a partvidéki mangrove-erdőkben vagy akár a Kilimandzsáró lejtőjén, sőt városok, falvak kertjeiben is előfordul. Ahol bőven akad ennivaló, több száz főből álló csapat is összeverődik. Kis kilengésű szárnycsapásokkal, de gyorsan repül, irányát tartja. Tápláléka túlnyomórészt az olajpálma termése, ezenkívül magvak, diófélék, gyümölcsök, bogyók - néha tetemes károkat okoz a kukoricatáblákon. Hangja vidám füttyentésekből áll, ha megzavarják, mély, sercegő hangot hallat. Költési időszaka a megtelepedési helyétől függően változó, például Libériában áprilisra, Nigériában januárra esik. Költőhelyül a hatalmasra növő Terminalia-fák üregeit használja; a föld felett vagy 30 m magasan van az odú bejárata.
Tartás:
Ha esetleg egyedül tartjuk, legalább fél köbméter légterű volier, párban tartva ennek legalább négyszerese indokolt. Télen fűteni kell, a már beszoktatott madár tartózkodási helyén sem csökkenthető a hőmérséklet 15 °C, illetve a páratartalom 60-70% alá. Helyes bánásmód mellett a jákó akár 100 évig is élhet. Táplálása köles,fénymag,napraforgó mag,zab,kendermag,lenmag,búza,árpa,dió,mogyoró, a szokásos kiegészítésekkel.Fürdési igénye elhanyagolható, de a langyos vizes permetet heti 2-3 alkalommal elfogadja. Köztudomású a jákópapagáj hang-, és beszédutánzó képessége, de igen nagy a szórás. Rossz bánásmód mellett, vagy súlyos betegség kiállását követően azonban mindent “elfelejthet" és az is előfordul, hogy nem szólal meg többé!
Tenyésztés:
A fészekalja 3-4 tojásból áll, a tojó egyedül ül a tojásokon, a hím eteti a tojót és a fiókákat. Kotlási idő 29 nap, kirepülési idő 10-12 hét, tojásméret: 39,5 X 31 mm. Odúméret 60 x 30 x 30 cm, röpnyílás: 11 cm. A költési időszakban az addig szelíd madár viselkedése megváltozhat, ne zavarjuk a nyugalmát!
|