Előfordulása

Kambodzsa keleti részén és Vietnam déli területein honos. Hegyi és síkvidéki erdők aljnövényzetének lakója.

 

A kakas és a tojó ismertetőjegyei

Testhossza 60 centiméter, melyből a farka a kakasnál 25-32centiméter, a tojónál 22-25 centiméter hosszú. A kakas súlya 500 gramm, a valamivel kisebb tojóé 400 gramm. Farka lekerekített és rengeteg fénylő pávaszemmel díszített. Pofáján van egy apró tollatlan, vöröses felület. Külsőleg nagyon emlékeztet a szürke pávafácánra. Azonban nem lehet a szabad természetben összetéveszteni a két fajt, mert közös területen nem fordulnak elő.

 

Táplálkozása, életmódja

Mint a pávafácánok mindegyike ez a faj is az esőerdők aljnövényzetében él. Nem ragaszkodik kizárólag az esőerdőkhöz, a másodlagos erdőkben és bozótos területeken is megél. A szabadban való életmódja nemigen ismert. Fogságban tartott egyedeknél úgy tűnik, hogy monogám kapcsolatban élnek ami nem igazán jellemző a pávafácánokra.

 

Szaporodása

A hím mint minden pávafácán faj egy rituális násztánccal igyekszik elcsábítani a tojót. Tollait mutogatja a tojónak, farkát felmereszti, hogy minél inkább feltűnjenek díszes pávaszemei. Költési szokásai nemigen ismertek. Fogságban a tojó évente három-hat alkalommal költ, fészekaljanként 1-2 tojást rakva. A költési idő 21 nap. A fióka kizárólag rovarokkal táplálkozik. Egy ideig szülei etetik, de igen hamar meg kell tanulnia önállóan élni, mert a tojó igen hamar újabb költésbe kezd.