Előfordulása

 

 

Tajvan szigetén honos. Hegyi jellegű erdőkben él 2000 és 2300 méteres tengerszint feletti magasság között. A szintén endemikus mikádófácánnal (Syrmaticus mikado) együtt a szigetország nemzeti madarai. A nyerges fácán a hegyvidéki erdőket, a bambuszligeteket, buja, bokros, páfrányos vidékeket népesíti be.

 

A kakas és a tojó ismertetőjegyei

A hím testhossza 79 centiméter, ebből a farok 41-50 cm hosszú. Súlya 1200 gramm. A tyúk kisebb testű, testhossza 50 centiméter, súlya 1084-1100 gramm. A kakas színpompás tollazata miatt a nyerges fácánokat szívesen sorolják a legszebb fácánok közé. A fő szín a kék. A feje, nyaka, melle, hasa és farka töve kékes fényű, válla barnás, hátán egy nagy fehér folt látható, mely nyeregszerű. Erről kapta a faj a magyar nevét. A hasa selymesen sötétkék, a hátsó alsó része, a farok és a felső farok fedő tollak kékesfeketék, fémeskéken fénylő szegéllyel és bársonyfeketén sávozottak. Ettől elüt a két széles, fehér középső faroktoll, a nagy fehér folt a hát felső részén és a tarkón valamint a rövid, fehér bóbita. Vörös szín van a csillogóan rézbarna-vörös, kis szárnyfedő tollakon, a kárminvörös lábszárakon és lábakon és csupasz, vérvörös az arcbőr vörösbarna szivárványhártyával. Csupasz, a dürgésben megnyúló arclebenye élénk skarlátvörös. Írisze narancssárga, csőre zöldes-fehér sötét alappal, lába ragyogó kárminpiros. A tojó, mint a fácánoknál általában jellegtelen megjelenésű. A lényegében barnás-szürke alapszíne a test felső részén lévő sárgás kereszt-csíkokkal és sárgás háromszögletű, feketés szegélyű foltokkal jó rejtő tollazatot biztosít.A barnás pehelytollú csibéknek sűrű, hosszú, bolyhos pehelytolla van, ami a testtől eláll. Ezáltal nagyobbnak tűnnek más fácánok csibéinél. Az adult fácán tollazata csak a második életévben színesedik ki. A fiatal kakasok alul sötétbarnásak, a tyúkok ezzel szemben inkább vörösbarnák.

 

Szaporodása

A dürgés már márciusban elkezdődik. Hogy területi igényét kinyilvánítsa, a kakas meredeken felegyenesedik és szárnyaival hangosan surrog, de nem hallat hívóhangot.

A dürgésnél úgy járja körül a tyúkot, hogy a tyúk felőli szárnyát lelógatja. Ilyenkor a farktollakat szétterjeszti és ferdén a tyúk felé fordítja (oldalsó dürgés). Ezen kívül a világítóan rubinvörös pofalebenyek homlokdudorai a felfokozott vértolulás miatt kis szarvakként felállnak. Fehér bóbitás fejét hirtelen le- fel mozgatja. A teljes dürgési eksztázisban ezen kívül még ugrásokat is tesz. Így mutatja be a kakas a kiválasztottjának teljes szépségét.

A tojó tojásait a földre, egyszerű gödörbe rakja. A fészekalja 6-12 mattvöröses viszonylag nagy körülbelül. 51*38mm-es tojásból áll. A költési időszak 25-28 nap. A kikelt fiókák két-három napos korukban elhagyják a fészket és követik anyjukat. Kisebb csapatokat alkot.

 

Táplálkozása

Növényi részekkel, gyümölcsökkel, magvakkal és rovarokkal táplálkozik.

 

Korábban Tajvan szigetén eléggé elterjedt faj volt. A szigeten végbement változások, elsősorban az erdőirtás miatt állományai lecsökkentek. Ma nagyjából 6000-6500 egyede élhet. Ezek java a Yushan Nemzeti Parkban él. Az itt élő egyedek védve vannak az erdőirtás okozta élőhelyvesztéstől, de a sziget egyéb helyein élő egyedeknél ez egy továbbra is fennálló veszélyforrás. Mivel életterük a sűrűn lakott szigeten erősen beszűkült, túlélésük veszélyben van.

 

Tartása

Szerencsére a nyerges fácánt kedvelt díszmadár faj. Fogságban viszonylag könnyen tartható, így világszerte több állatkertben, madárparkban és magántenyésztőnél élnek példányai. A nyerges fácánok nem támasztanak különösebb igényt az elhelyezéssel és az ápolással szemben. Jól tűrik az időjárás viszontagságait, robusztusak, jól költenek. Külön kis rekeszekben tartsuk lehetőleg csak párosan. Ha több kakas van együtt, a rangsorért vívott harcban könnyen megsérülhetnek, sőt meg is ölhetik egymást. Noha még a színük nem alakult ki, már egyéves állatok (mind a tyúk, mind a kakas) is tenyészthetők.
Kakas és tojó.