Előfordulása

Hazája a Himalája – régió az indiai-kínai határterülettől keletre Nepálon, Sikkimen, Bhutánon át. Ott él a hűvös, esőben gazdag hegyi erdőkben, melyekben a rododendronokból és más lombos fafajokból álló állományban gyakran jelentős mennyiségű bambusz van aljnövényzetként. A kedvelt helyek a 2400 és 330 0 méter közötti magasságban vannak, esetenként magasabban is. Nagyon havas telek idején a csillagos tragopán sokszor egészen 1800 méterig is lejön.

 

A kakas és a tojó ismertetőjegyei

A csillagos tragopán kakas hossza 70 centiméter, melyből 30 centiméter hosszú a farok, súlya pedig elérheti a 1,4-2 kilogrammot is. A tojó hasonlóan, mint fajoknál itt is kisebb, hossza csupán 57 centiméter, melyből a farok 20 centiméter hosszú, a tojó súlya ugyancsak kisebb, mint  a tragopán kakasának 1-1,2 kilogramm.

A tyúk feketetbarna és világos foltokkal mintázott, szürkésbarna tollazata egyszerű mint a legtöbb rokonáé. Ezzel szemben a kakas túlnyomórészt vérvörös, kerek fehér fekete szélű gyöngypettyekkel teleszórt tollazatával annál pompásabb.Feje fekete, kivéve a meghosszabbodott oldalsó tollakat a fejtetőn és a fej oldalának hátsó részén lévő vörös mélyedést. Nyaka és a fej hátsó része is vörös de nem pettyes. A háta, szárnya és a farka szürkésbarna vörös áttöréssel. A párzás idején bőrdudorként megjelennek a világoskék szarvak a fej hátsó részén és a tenyér nagyságú égszínkék, sötétebb közepű és skarlátvörös peremű toroklebeny.

 

Életmódja, táplálkozása

A tragopánok természetes tápláléka nagyrészt mindenféle zöld növényből, levelekből, hajtásokból, bogyókból és kis részben rovarokból áll. Fontos, hogy a takarmányozásánál az állatoknak biztosítsunk folyamatosan és ne csak alkalomszerűen zöld növényi táplálékot, bogyós gyümölcsöket és más gyümölcsöt és más szemestakarmány mellett. A csalánt (egész leveleket nyel le) szintén megeszi mint többek között a gyermekláncfüvet, salátát, tyúkhúrt is.

 

Szaporodása

A szatír tragopánok rendszerint monogámok. Az impozáns dürgés legtöbbször korán reggel vagy este csodálható meg. Mialatt a kakas felemelt szárnyakkal elkezd a tyúk mellett forogni, úgy tűnik, mintha felfújná magát, mint egy ballon. Tollait felegyenesíti és a vörös  olyan erősen világít, hogy a fehér pontocskák hópehelyként csillognak a vérvörös háttérben. A köröket a tyúk körül egyre szorosabbra veszi és a vörös szín egyre tüzesebben világít. A kakas lassan behajlítja a lábait, szárnyait rázva kifeszíti, hevesen bólintgat a fejével, a fej tűzvörös hátsó részéből váratlanul két kék szarvacska tűnik elő, melyeket mint két antenna a tyúk irányába nyújtja. Érdes hangon kiáltást hallatva a nyak elülső fekete részéből egy húsos kékes vörös bőrlebeny jön elő, ragyogva mint  a szivárvány. A lebeny egyre nő, amíg eléri a 6*10 centiméteres nagyságot. Amikor a kakas teljes színpompájában a földön elterülve fekszik, hirtelen mint a villám a tyúkra ront.

A költési időszak május és június hónapokban van. A természetben a fákon fészkel régi ragadozó madár vagy varjúfészkekben. A fészekaljban 4 esetleg 5-6 47*58,5 milliméter nagyságú tojások találhatóak, melyek barnás-izabellaszínűek, vörös pettyekkel és foltokkal. A tojások 28 – 30 nap alatt kelnek ki, a fiókák felnevelése a tojónak számára nem nehéz. Fiókái, mint a fácánféléknél mindenütt, fészekhagyók és kikelésük után pár órával már követik is anyjukat.

A fiatal kakasok tollazatában vedléskor már az első ősszel vörös részek képződnek, így a nemek felismerhetőek. Egy évvel később a teljes, díszes tollruha kialakul. A szatír tragopánok kétéves korukban ivarérettek.
Kakas és tojó.