Szaporodása. • Ivarérettség: Születésüket követő év májusában, júniusában ivarérettek.

 

• Ivari kapcsolata: Az örvös galamb monogám, a vonuló populációkban általában egy szaporodási ciklusra vonatkozik a párkapcsolat, azokban a populációkban, amelyek állandóan fészkelőterületük környékén tartózkodnak, többéves párhűséget is megfigyeltek (Glutz–Bauer, 1980).

 

• Költési idő: Áprilisban kezdődik fészkelése, de mivel kétszer, olykor háromszor is költ, költési ideje elhúzódhat augusztusig is.

 

• A fészek helye: A tojó választja ki a hím által felkínált helyek közül a fészek helyét. Fészkét erdőkbe, erdőfoltokba, kertekbe, parkokba rakja, előfordul, hogy fátlan területen költ. A fészek cserjéken és fákon van különböző magasságban, ritkán épületekre vagy sziklafalakra is fészkel, sőt megfigyelték már földön való költését is, bár ez igazi ritkaság. Olykor felhasználja más fajok korábbi fészkeit is. Rékási (in Haraszthy, 1998) szerint az Alföldön leggyakrabban akácos, nyárfás erdősávokban, ezüstfán és bodzabokron, 2,5–4 m magasan építi fészkét. Magyarországon gyűjtött örvösgalambfészkek (n=38) tartófa faja: törékeny fűz – 14 fészek, fenyő (erdei és fekete) – 7 fészek, vadkörte – 4 fészek, galagonya és akác – 3–3 fészek, fekete bodza és zöld juhar – 2–2 fészek, mezei juhar, fekete nyár és kocsányos tölgy – 1–1 fészek. A fészkek (n=36) 4,3 (1,5–11,0) m magasan épültek (Faragó, 2001d). Több megfigyelés is alátámasztja, hogy alföldi, nyílt területeken előszeretettel rakja fészkét arra a fára, bokorra, amelyiken vörös vércse (Falco tinnunculus) vagy kék vércse (Falco vespertinus) költ. Ez a fészkelőhely-választás feltehetőleg a fészekalj védelmét szolgálja a varjúfélék (elsősorban a szarka) fészekfosztogatásának elkerülésére (Kalotás szem. közl.)

 

• A fészek lapos, ágakból, gallyakból lazán összerakott építmény, amelyet a két szülő vagy csak a tojó építi. Utóbbi esetben a hím gyűjti a hozzá való gallyacskákat a talajról, de főként (78–91%) frissen töri le azokat a növényekről. Szövete olyan laza, hogy olykor alulról is látszanak benne a tojások. A fészek építése 8–12 napig is eltarthat, de ha a szükség úgy kívánja, akár 2 nap alatt is elkészülnek vele (Cramp, 1985).

 

• Tojásrakás, költésszám: Az első tojást délután vagy este rakja le a tojó. Két tojás lerakása közt 1–2 nap a különbség. Rendszerint 2, alkalmanként 3 költése is lehet évente. A költés befejezése után fészket cserélnek, s az új fészekbe az előző fészekalj fiókáinak kirepülését követően már a 4–6. napon újra rakhat tojást a tojó (Glutz–Bauer, 1980; Cramp, 1985).

 

• A fészekalj nagysága: (1–)2(–3) tojás. Az ennél nagyobb fészekalj már 2 tojótól származik. Összetojhat a vadgerlével (Streptopelia turtur). Magyarországon gyűjtött 57 fészekalj kizárólag 2–2 tojást tartalmazott (Faragó, 2001d).

 

• A tojások alakja a rövid oválistól az ellipszis, vagy nyújtott ellipszis alakúig változhat, héjuk szemcsés, matt és fényesedő. A tojások színe fehér, halvány krémszín árnyalattal. Az örvös galamb tojásainak átlagméretei az alábbiak: Nagy-Britannia – D100: 41,1×29,8 mm (Glutz–Bauer, 1980), Európa – D33: 41,43×29,58 mm (Makatsch, 1976). A tojás tömege 18,8 g (Makatsch, 1976). Magyarországon mért tojások (n=114) jellemző értékei az alábbiak (Faragó, 2001d).