Pálmagerle-Streptopelia senegalensis
Származás:Afrika,Ázsia
Testhossz:25-30cm
Szárnyfesztáv:40-45cm
Testsúly:80-120gramm
Tollazata túlnyomórészt vörösesbarna, hasa krémes barack színű a farok irányába egyre világosodó. Kézevezői sötétek, karevezői, kézfedő tollai, valamint a fiókszárny kékesszürke árnyalatúak. A farok sötét, külső kormánytollainak vége fehér. Lábai pirosak a körmök sötétek. Szeme sötét, írisze gesztenyebarna, szemgyűrűje nagyon vékony kékesszürke árnyalatú. Csőre viszonylag hosszú, fekete. A nyak két oldala feketén pettyezett, mely a turbékoló hímeknél jobban látszik.A fiatal pálmagerlék tollazata nagyon hasonlít a felnőtt madarakéra, annyi a különbség hogy első tollruhájuk fakóbb, valamint hiányzik a jellegzetes pettyezett folt a nyakról.
Röpde:Egy párnak, egy 1,5 négyzetméter alapterületű 1,5 vagy 2 méter magas röpde szükséges, melybe ágakat helyezzünk úgy, hogy a madarakat ne akadályozza a repülésben.Fészeknek legalkalmasabb egy kb. 12 cm átmérőjű, 6-7 cm mélységű kosár, melyet a röpde egyik sarkában helyezzünk el.
Szaporodás:A pálmagerlék nagyon jól költenek, egy évben akár 5-6 fészekaljat is felnevelhetnek.Hím és tojó felváltva kotlanak 2 hófehér tojáson, melyekből 12-14 nap után kelnek ki a fiókák. Az első héten begytejjel etetik a fiókákat, - ekkor érdemes lágyeleséggel kedveskedni nekik – majd később áttérnek a kemény magvakra.A fiókák 14 napos korukban elhagyják a fészket, de ekkor még 1-1,5 hétig etetik őket a szülők.Amint a fiókák esznek önállóan, válasszuk le őket. Ez azért fontos, mert a pálmagerle elég agresszív galambféle. Ha a hím újra udvarolni kezd a tojónak, félő hogy a már önálló fiataloknak neki megy. Nagyon területvédő, ezért a költő párokat semmi képen se tegyük más gerlékkel egy röpdébe.A frissen leválasztott pálmagerléket tehetjük közös röpdébe, de az ivaréretté vált hímeket minél előbb külön kell szedni. A fiatalok 3 hónapos korukban kezdik átvedleni felnőttkori tollazatukat, ekkor már megjelenik a pettyezettség is a nyakon. 8-9 hónapos korukra válnak ivaréretté.Fóliázott röpdében könnyedén átteleltethetők.A párzás egy erőteljes udvarlással kezdődik, ez után mindkét nem a szárnya mögé hajolgat, ekkor kerül sor a „csókolózásra” (igen rövid épp hogy csak egymás csőréhez érnek), ekkor a tojó már jelét mutatja a párzási hajlandóságának, lehajol, a hím ráugrik és egy gyors mozdulattal megtörténik a párzás. Miután a hím leugrott a tojóról mindketten hangos, érces hangon huhognak, nyakuk magasan tartva, fejük lefelé fordítva.
Nemek megkülönböztetése:
Mint a legtöbb galambfélénél, a pálmagerlénél is a nemek külső jegyei szinte teljesen egyformák. De vannak nagyon kicsi eltérések, melyeket igen csak nehéz észrevenni, megkülönböztetni.A tojó valamivel kisebb testű mint a hím és színei picit világosabbak.A hím nyak gyűrűje nagyobb, míg a tojóé kisebb (kevesebb petty).A hím turbékolása erőteljes, hangos huu-hu-hu-hu-hu. Ez ismétlődik 4-szer 5-ször. Udvarlásnál ugyan ezt a hangot hallatja, de ez mellett gyors hajlongással lépked a tojó után. A tojó hangja lágy, vékony alig hallható hu-hu-hu.
Tápláléka:
A vadon élő pálmagerlék csoportosan vagy párban keresgélnek, apró magvakat, gyümölcsöket valamint rovarokat szedegetnek.A kitenyésztett változat is hasonlóan táplálkozik. A közös röpdében lévő fiatal egyedek szintén együtt teszik mind ezt, legtöbbször akkor, amikor a többi faj az ágakon pihen.
Kölest, napraforgót kaphatnak fő mageleségként. Költési időszakban egyéb apró magvakkal dúsítani kell! A magok mellett szeretik a zöld eleséget is, mint például a saláta vagy a tyúkhúr.Lágyeleséget a fiókaneveléskor kapnak, ami reszelt főtt tojás és darált háztartási keksz keverékéből áll.
Mindezek mellett ásványi anyagokat is adhatunk. Zúzott szépiát, grittet valamint mindig legyen előttük - az emésztésben is fontos szerepet játszó - finom sóder.

|