Ezüstcsőrű pinty-Euodice (Lonchura) c. cantans 

Származás:Kelet-Afrika,Arab-félsziget,szavannák, mezőgazdasági területek, gyümölcsösök, rizsföldek, emberi települések. 

Testhossz:10-12cm

Élettartam:5év átlagban

Kalitka:90x70x80 kalitkában/röpdében 1pár már megfér.

Tápláléka:Az ezüstcsőrűek inkább a törpepapagáj keverék nagyobb magvait kedvelik, mint a pintykeverékek apróbb szemeit. A nagy fehér köles magokat kiválogatják, a fénymagot és zabszemeket otthagyják. Ha csak fehér kölest adunk nekik, kevesebb lesz a hulladék. Semmilyen lágyeleséggel nem foglalkoznak. Próbálkozhatunk házilag készített tojásos lágyeleséggel, vagy gyári lágyeleséggel, rá sem néznek. Ugyanígy nem foglalkoznak a zöldeleséggel, és a csíráztatott magvakkal sem. Azért akad olyan tenyésztő, akinél megeszik a lágyeleséget, tehát érdemes próbálkozni. Főleg a költő pároknál, amikor a fiókák kirepülnek, hátha ők megkóstolják. A sirálykákkal nevelt ezüstcsőrűek elfogadják a tojásos lágyeleséget, ha ezen nevelkednek. Ez nagyon hasznos lesz majd az ő kicsinyeiknél. Grit és kalcium (összetört tojáshéj, kagylóhéj, szépia) mindig legyen előttük. 

 

Szaporodás,nemek megkülönböztetése:

Az ezüstcsőrű pinty készséges költő. Az egyik legkönnyebben költtethető tagja a Lonchura nemzetségnek. Mást nem is nagyon kell tenni, mint biztosítani egy csendes költőhelyet, és néhány félig nyitott odút. Nagyon félénkek, nem szeretik a gyakori fészek vizsgálatot. Kukucskáljunk be néha, miután lerakták a tojásokat, addig, amíg kikelnek a fiókák, ez még nem jelenthet problémát. Miután meggyűrűztük a kicsiket a 12. nap környékén, hagyjuk békén a fészket.

Félig nyitott pinty faodút biztosítsunk a számukra, és kókuszrostot fészekanyagnak. Mint általában a bronzpintyek, szép gömbölyű fészket szőnek, szűk bejárattal az odúnyílás valamelyik szélén. A fészekalja mérete körülbelül 4-6 tojás. Mindkét nem ül rajtuk, gyakran egyszerre. Körülbelül a 13. napon kelnek ki a fiókák. Sötét színűek, és alig van rajtuk pihe. A táplálékkövetelő hangjuk hasonlít a szalagpintyéhez (Amadina fasciata) és a vörösfejű pintyéhez (Amadina erythrocephala). Ugyanúgy nagyra nyitják a csőrüket, és a fejüket kinyújtják egyenesen felfelé. Ahogy fejlődnek, ez megváltozhat, hasonló lesz az asztrildokéhoz: a fejüket hátracsavarják és lelapulnak. Kirepülés után már teljesen úgy viselkednek, mint az asztrildok. A 20. napon repülnek ki, és további 2 hét után önállóak. Azért mindig jobb, ha elővigyázatosak vagyunk, és nem választjuk le őket 3 hét előtt. Általában visszamennek a fészekbe éjszakára a szülőkkel. Ezen időszak alatt nem szokott probléma lenni a fiatalok és az öregek közt. Az egyetlen ok, ami miatt el kell választani a kicsiket az, ha a szülők elkezdik nevelni a következő fészekalját.A fiatal hímek 1,5-2 hónapos korban kezdenek énekelni, először még igen halkan, később egyre hangosabban. 

Tartásuknál figyelembe kell venni hogy a hőfok ne csökkenjen 10 fok alá!A 10 fok is húzós kicsit,e fokon már megfázhatnak.Az ezüstcsőrű pinty keresztezhető sok más fajjal, köztük sok taggal a Lonchura nemzetségből, és másokkal is, például a zebrapinttyel. A Lonchura nemzetség tagjaival, és az indiai ezüstcsőrű pinttyel létrehozott hibrid termékeny. A rózsaszínes far rész megmutatja a származását. Sok mutáció létezik, ilyen a csokoládé, a fahéj (talán helyénvalóbb lenne az őz megnevezés). Ezek a mutációk valószínűleg a sirálykákkal való keresztezés, majd visszakeresztezés eredményeképpen jöttek létre. 

Három alfaj létezik:

 L. cantans cantans,

 L. cantans inornata

 L. cantans orientalis. 

Az ezüstcsőrű pinty szerepel a CITES III. függelékének listáján.