Ausztrál víziagáma-Physignathus lesueurrii
Származás:Kelet-Ausztrália,patakjai és mocsaras vidékei közelében.
Hossz:60-100cm
Tápláléka:Rovarok,férgek,napos egér.
Terrárium: Szavanna vagy esőerdő-terrárium, 150x80x60 cm.  Tartása könnyű. UV lámpát igényel, és akár akva-terráriumban is jól érzi magát, mivel szeret úszni. Sokszor fákon pihen, ezért biztosítsunk neki vastag faágakat, vízbe lógó gyökereket. A nemek felnőtt korban könnyen megkülönböztethetők, a hímek jóval nagyobbak, robosztusabbak, és tüskéi is jól fejlettek.
Hőmérséklet:26-30 fok.
Szaporodás:Tojásrakó.A tojások 28 fokon 75-100 nap latt kelnek ki.Utódok száma 6-20db.
CITES:Nem szügséges.
A nyaki gerincrésztől háta közepe tüskés, a faroktő felé egyre kisebbek a tüskék. Könnyen felismerhető a szemtől húzódó fekete csíkról.  A faj két elkülönülő populációra oszlik, a különbségek olyan jelentősek, hogy két alfajt határoztak meg ezek alapján. A P. l. lesueurii a keleti változat, a P. l. howitti a gippslandi. A keleti populáció halványabb színű, torka sárga és vörös, szeme mögött sötét sáv kezdődik, amely a halántékon keresztül a nyakig tart. A gippslandi változatnál nincs szem mögötti csík, viszont a sávok az oldalán figyelhetők meg, míg a torka sárga, narancssárga vagy kék foltos.

A barna víziagáma mindig vizek közelében él, de ez lehet mocsár, állóvíz, patak vagy folyó is. Télen téli álmot alszanak. Az október elején beköszöntő tavasz idején a nőstények 0,10-0,15 méter mély gödröt ásnak, amelybe 6–18 darab tojást raknak. A fészek a teknősökéhez hasonlóan puha, homokos talajban készül. Éppígy a teknősökhöz hasonló, hogy a kikelő ivadékok nemi jellege hőmérsékletfüggő, melegebb időben több a hím.