Testhossz: 9-10 cm

Természetes élőhely: A dél-amerikai fehérvizű és tisztavizű folyókban, a növényi törmelékek és levelek között a homokos talaj közelében.

Viselkedés: Békés harcsa, tarthatjuk pontylazacokkal, Apistogramma fajokkal és már algaevő harcsákkal is. Agresszív halakkal ne tartsuk, mert félénké válik és sokszor az ételért folyó küzdelemben is alulmarad. Szaporodáskor területvédő lehet.

Táplálkozás: Mindenevő; a tereptárgyakon található biofilm réteget legeli, valamint apró rovarlárvákkal táplálkozik a természetben. Akváriumban elfogadja a száraz tápokat is, ezen kívül adjunk nekik forrázott zöldségeket is (spenót, uborka).

Szaporítás: Elég könnyű

Medence: Minimum 85 literes

Halnépesség: 150 literre 4-5 hal

Dekoráció: Homokos aljzat, amelyre száraz tölgy és bükk leveleket szórunk. Fűzfaágak és különböző gyökerek díszíthetik a medencét, valamint kövekből építsünk barlangokat, amelyek búvóhelyül szolgálnak. Kerüljük a túl erős megvilágítást.

Hőmérséklet: 25-28°C

pH: 6-8

Keménység: 5-20 NK°

Várható életkor: 8-12 év

Megjegyzés: A kereskedésekben általában könnyen beszerezhető harcsa, amely a kezdők számára is ajánlható. Nem egy aktív hal, általában éjszaka jön csak elő, de ha már megszokta az akváriumi körülményeket, sokkal bátrabbá válik, és kevésbé bujkál. Teste világosbarna színű, amelyen feltűnő sötétbarna mintázat található: 6 átlós sötét sáv fut a háti részen, valamint az úszói is erősen pigmentáltak és az úszók tövében egy világos folt található, ami a mellúszón a legfeltűnőbb. Testük a farok felé elvékonyodik, fejük lapos, szájuk alsó állású, szemük kicsi. Létezik egy vörös színváltozata is, amiről nem lehet tudni, hogy a természetben is előforduló színváltozat, vagy mesterségesen kitenyésztett-e, mindenesetre a két színváltozat is képes összeívni. Ezeket a „shoko” fantázianévvel szokták árulni.A hímek kefeszerű szőröket növesztenek a fejükön és a mellúszóikon, valamint fejük sokkal szélesebb. Ezen szőrök a nőstényeknél hiányoznak. Ha megfelelő körülmények között tartjuk és a táplálékuk is megfelelő, akkor a szaporításuk nem okozhat problémát, bár a kishalak felnevelése kicsit problémás lehet. A legjobb, ha egy 6 fős fiatal csapatot szerzünk be, amelyből nagy valószínűséggel kiválik egy összeillő pár. Szaporításhoz célszerű 5 cm átmérőjű kerámiacsöveket betenni az akváriumukba, valamint halainknak fehérjében és zöldségekben gazdag táplálékot biztosítani. Ez lehet vörös szúnyoglárva és forrázott spenót. Az ívást serkenthetjük, ha az akvárium vizének felét lecseréljük friss, hidegebb vízre, ami az eredeti élőhelyükön az esős évszak beköszöntét jelzi a halak számára. Ha a hím ivarérett, akkor elfoglal egy kerámiacsövet és lekezdi tisztogatni. A nőstény, ha készen áll, meglátogatja a hímet a csőben és lerakja az ikrákat, amelyet a hím megtermékenyít. Ezután a hím egyedül védelmezi és tisztogatja az ikrákat tovább. Az úszóival legyezgeti az ikrákat, hogy megfelelő oxigénellátást biztosítson számukra. Ekkor a csővel együtt külön medencébe tehetjük a hímet, ahol az ikrák biztonságosan kikelhetnek. Az ikrák 4-5 nap múlva kelnek ki és további 2-3 nap múlva úsznak el. Ekkor a hímet is eltávolíthatjuk a medencéből. A kishalaknak adhatunk uborkadarabokat, forrázott spenótot és más zöldségeket, valamint apró élő eleségeket is. A legfontosabb dolog ekkor, hogy az ivadékok ne éhezzenek és folyamatosan legyen puha növényi élelem, amit könnyen megemészthetnek. Ilyenkor ugyancsak érzékenyek a vízminőségre, ezért iktassunk be napi kis mennyiségű vízcserét is.

 

Boszorkányharcsa-Rineloricaria microlepidogaster
Származás: Dél-Amerika.

Testhossz: 12-14 cm, a természetben eléri a 25 cm-t

Természetes élőhely: Sekély folyók és patakok

Viselkedés: Békés, jól tartható közös akváriumban.

Táplálkozás: Mindenevő, de kedvence a forrázott saláta és spenót, valamint az apró élő eleségek (plankton).

Szaporítás: Elég nehéz

Medence: Minimum 80 literes

Halnépesség: 100 literre 1 pár, vagy 1 hím és 2 nőstény

Dekoráció: Az aljzat legyen apró kavics vagy homok, Kövek, gyökerek, sok búvóhely. Az akvárium legyen sok növény.

Hőmérséklet: 21-28°C

pH: 6-7

Keménység: 5-18 NK°

Várható életkor: 10 év

Több ismert faja nagy területen elterjedt, és nem határolható be pontosan. Számos igen kis nagyságkülönbséggel előforduló faja van. Mindegyik testét szarupáncél-lapocskák borítják, testük nagyon karcsú, a farokrész erősen elvékonyodó, megnyúlt. Feje erős, nagy páncéllapocskákkal borított, szemei igen kicsik,szája alsó állású. Az ivarok részben a fejformáról, részben testük teltségéről különböztethetők meg. A hímeket ívás előtt, a bajusszerű kinövésekről és a mellúszók úgynevezett „keféiről" is biztosan meghatározhatjuk. Az ivarérett, ikrás nőstényeknél a has észrevehetően telt. A barnásszürke, egyes egyedeknél vörös pikkelyszínek az egész testre eloszlanak. Ha a talajra lapulnak, vagy a finom homokba fúrják magukat, nehéz őket észrevenni. Nem szeretik az erős fényt, inkább alkonyatkor, félhomályban mozognak. A talajról szívesen fogyasztanak minden apró élő eleséget, lágy növényi alga hiányában főtt salátát és spenótot is. Szájukkal, mint tapadókoronggal, függeszkednek a növények levelein, az akvárium üvegfalán.A társas akvárium aljára 1,5-2 cm átmérőjű és 10-15 cm hosszú műanyag csöveket helyeztünk el úgy, hogy nyílásukkal az akvárium frontüvegével szembe legyenek, és így könnyen és jól meg tudjuk figyelni őket. Ha a nőstények ívásérettek — a hasfalon áttetsző ikrából ez könnyen megállapítható —, a hímek elfoglalják a műanyag csöveket. Tisztogatják a cső belső falát, és remegő mozgással csalogatják a nőstényt az ívóhelyre. A szűk csőben egymás mellett elhelyezkedő pár rövid ívási idő alatt 100-150, kb. 2 mm nagyságú, tehát nagy, sárgásvörös ikrát rak le. Az ívás befejezése után a nőstény elhagyja az ívóhelyet. Az ikrákat a hím őrzi, gondozza tovább. A hím gondozási ösztöne igen erős, egy pillanatra sem távozik, nem táplálkozik. Nemcsak friss vizet hajt úszóival a csőbe, de szájával is tisztogatja ikráit. A 7-9 napos kelési idő után — ez a hőmérséklettől függ — kiúszó kis halakat társas akváriumban az akvárium többi lakója elpusztítja. Ezért a csövet az ikrával külön keltető-nevelő medencébe ajánlatos áttenni. A hím a cső kiemelésekor sem hagyja el az ikrát, így áthelyezzük őt is, hogy a gondozást tovább folytathassa. A kis halak egy-két napig még szikzacskójukból táplálkoznak. Ezt követően legkönnyebb rotatoriával, naupliusszal etetni őket. Pár nap után már mikróval is etethetők. Hogy táplálásuk — növényi táplálékra is szükség van — tökéletes legyen, erős fényre, napfényre van szükség. Ívásukkor tegyünk lapos köveket a vízbe. Ezeken 8-10 nap alatt, tehát az elúszásra, finom algabevonat keletkezik és ezeket a köveket tegyük az ivadékok medencéjébe. Az etetésnél ügyelni kell arra, hogy a víz mindig tiszta maradjon. Az infuzoriára, bomlástermékekre érzékenyek, ezek könnyen pusztulásukat idézhetik elő. Gyorsan fejlődnek, 6 hetes korban elérik a 20-25 mm-es hosszúságot. Kis korban még szívesebben függeszkednek az akvárium üvegfalán, és érdekes megfigyelésekre adnak alkalmat.

 

Szalagos páncélosharcsa-Scleromistax barbatus
Származás: Dél-Amerika; Rio de Janeiro és Sáo Paulo környéke.

Testhossz: 12 cm

Természetes élőhely: Tiszta folyóvizek.

Viselkedés: Társas, rajokban él. A vízfenék közelében úszik.

Táplálkozás: mindenevő, különösen kedveli az élő szúnyoglárvát.

Szaporítás: Elég könnyű

Medence: Minimum 300 literes

Halnépesség: 300 literre 6-8 hal

Dekoráció: Gyökerek és sok árnyas zónát biztosító növény.

Hőmérséklet: 21-23°C

pH: 6,5-7,5.

Keménység: 4,5-11,2NK°

Várható életkor: 5-10 év

A Scleromystax barbatus más fajokkal szemben békés, szívesen él együtt vitorlás halakkal vagy pontylazacokkal. A hím nyúlánkabb és színeiben kontrasztosabb, mint a nőstény; ráadásul a mellúszójának első sugara is hosszabb, és a pofáján sörtét visel. Óvjuk az érzékeny bajszát: finom, éles szemcséktől mentes homokot szórjunk a medence aljára. A szűrés óránként a medence térfogatának kétszerese legyen. Szaporodás idején különítsünk el egy hímet és két nőstényt egy 50 literes, talaj nélküli, belső szűrővel és néhány szál növénnyel ellátott medencébe. A nőstény mindaddig a has-úszói között tartja az ikráit, amíg a hím meg nem termékenyíti azokat, azután felragasztgatja őket a medence falára vagy a növényekre. Ha ez megtörtént, a szülőket el kell távolítani a szaporítómedencéből. Az ivadékokat kis férgekkel, kukacokkal etessük.

 

Aranyfényű páncélosharcsa-Scobinancistrus aureatus 
Származás: Dél-Amerika, Brazília

Testhossz: 35 cm

Természetes élőhely: A Rio Xingu folyó

Viselkedés: Fiatal korában békés, de felnőtt korában területvédő. A saját fajtársaival közepesen agresszív.

Táplálkozás: A fiatal halak kedvelik az algát, az öregebb példányok inkább mindenevők. Adjunk alga tablettát, forrázott saláta levelet, uborkát nekik, később élő eleséget.

Szaporítás: Akváriumban még nem volt sikeres

Medence: Minimum 400 literes

Halnépesség: 400 literre 1 hal

Dekoráció: Megfelelő méretű búvóhelyek, barlangok. Medencéjükbe tegyünk gyökereket, faágakat.

Hőmérséklet: 23-28 °C

pH: 6-7,5

Keménység: 5-19 NK°

Várható életkor: 8-10 év

A fiatal Aranyfényű vértesharcsáknak gyönyörű színezetük van, hátúszójuk és farokúszójuk gyakran teljesen arany színű. Ahogy nőnek, úgy húzódik vissza ez az arany színezet, míg kifejlett korban már csak egy vastag arany színű csík lesz a hát- és farokúszóik végén. Testük alapszíne sötétbarna, vagy fekete, amelyen sárgás pöttyök találhatóak. Fiatal halaknál ezek a pöttyök sokkal nagyobbak és mintázatuk ritkább, de ahogy nőnek úgy változik a mintázatuk. A felnőtt halaknál a sárga pöttyök aprók és sokkal sűrűbben borítják a testüket. Amikor új környezetbe kerül igen félénk, sokszor napokig nem eszik, csak bújkál, ilyenkor próbáljunk meg a búvóhelye közelébe dobni egy kis eleséget.A hímek hosszabbak a nőstényeknél, és a hátúszójuk valamint a farokúszójuk első sugara erőteljesebb, tüskeszerű. A hímek pofája ezenkívül szögletesebb. Szaporításuk akváriumban még nem volt sikeres. Megfelelő körülmények között 8-10 évig élnek.

 

Lapátorrú harcsa-Sorubim lima
Származás: Dél-Amerika; Venezuela, Ecuador, Kolumbia, Peru, Brazília, Bolívia, Paraguay, Uruguay és Argentína.

Testhossz: 40-50 cm, Akváriumban általában kisebb.

Természetes élőhely: A gyors folyású folyókban és a tavakban is megtalálható, kedveli a zavaros vizeket, ahol az iszapos aljzat fölött csapatokban él.

Viselkedés: Békés harcsafajta, de a nálánál kisebb halakat levadássza. Hasonló méretű, vízfelszín közelében élő halakkal jól tartható.

Táplálkozás: Ragadozó, élő és fagyasztott táplálékokkal, földigilisztával, kisebb halakkal és rovarlárvákkal jól tartható. Amint eléri a 30 cm-es nagyságot, csak heti 2-3 alkalommal etessük.

Szaporítás: Akváriumban még nem volt sikeres

Medence: Minimum 500 literes

Halnépesség: 1000 literre 2-3 hal

Dekoráció: Mivel éjszakai hal, ezért gyengén megvilágított akváriumban tartsuk. Aljzatnak használjunk homokot. Medencéjüket kisebb-nagyobb gyökerekkel dekorálhatjuk, amelyeket úgy rendezzünk el, hogy búvóhelyet biztosítsanak számukra. Olyan növényeket telepítsünk, amelyeknek nem kell túl erős fény (Anubias, Microsorium). Fontos a vízben oldott magas oxigéntartalom és a rendszeres részleges vízcsere.

Hőmérséklet: 23-30 °C

pH: 6,5-7,8

Keménység: 1-20 NK°

Várható életkor: 15 év

A Lapátorrú harcsa teste ezüstös-szürke, a hasi rész fehér. A fej hosszú és lapos, olyan, mint egy kacsa csőre. Testükön egy vastag fekete csík fut végig a fejtől egészen a farokúszó végéig, valamint a hát sötétbarna színű. Három pár bajszuk van. Természetes élőhelyükön kedvelt étkezési hal. Az akváriumban sokszor fejjel lefelé 45 fokban úszik, amit a természetben a vadászat során használ, amikor a víz alatti ágak között álcázza magát és ezzel téveszti meg áldozatait.A nemek megkülönböztetése nem ismert. A természetben megfigyelték szaporodásukat, amely hasonlít egyes talajon ikrázó sügérek szaporodásához. A pár egy kráter formájú gödröt ás a talajba, ahová a nőstény lerakja az ikrákat, majd a hím megtermékenyíti azokat. Ezután mindkét szülő őrzi az ikrákat a kikelésükig. Ezt már megfigyelték akváriumi körülmények között is, de az ivadékok valamiért nem keltek ki.

 

Aranyszakállú vértesharcsa-Sturisoma aureum
Származás: Dél-Amerika; Kolumbia

Testhossz: 22 cm

Természetes élőhely: Gyors folyású vizek.

Viselkedés: Békés, rajokban él. Az aljzat közelében úszik.

Táplálkozás: Vegetáriánus

Szaporítás: Elég könnyű, de nem gyakori.

Medence: Minimum 300 literes

Halnépesség: 300 literre 3-4 hal.

Dekoráció: Növények, gyökerek.

Hőmérséklet: 24-25°C

pH: 6,3-7,2.

Keménység: 2,8-11,2 NK°

Várható életkor: 10-15 év

Megjegyzés: A hímet az állkapcsán található szálak különböztetik meg a nősténytől. Békés természetű hal, nem szabad túl élénk társakkal együtt tartani, mert szép lassan tönkremegy. Egyébként egész nap aktív, és szereti a sötétebb, árnyas zónákat. Szívószája van, rá tud tapadni a dekoráció különböző elemeire, és szeret azon a szinten tartózkodni, ahol a szűrő megmozgatja a vizet. Lelegeli az akváriumban található algákat, de szívesen megeszi a zúzott és fagyasztott zöldborsót, a forrázott salátalevelet és a fenéken élő halak számára összeállított sűrítményeket, tablettákat is. A szaporítás történhet közös akváriumban, de elkülönítve is, ilyenkor 2 hímet és 3 nőstényt emelünk át a szaporítómedencébe. A nőstény kis odúba, vagy az akvárium üvegfalára helyezi az ikrákat, és ezeket a hím őrzi 6 napon át, amikor kikelnek. Az ivadékokat passzírozott zöldborsóval és infuzóriumokkal etethetjük.

 

Pompás hátonúszóharcsa-Synodontis angelicus
Származás: Afrika; Kongó, Kamerun

Testhossz: 25 cm, de a természetben elérhetik az 55 cm-t is.

Természetes élőhely: Általában a folyók lassú folyású szakaszain él.

Viselkedés: Nem kifejezetten társas akváriumba való, éjszakai életmódot folytató harcsa. Ahogy öregszik, úgy lesz egyre területvédőbb és veszekedősebb, más talajlakó halakat nem visel el az akváriumban, különösen igaz ez más Synodontis fajokra. Ne tartsuk túl kicsi halakkal, mert megeszi őket. Afrikai sügérekkel és más nagyobb testű halakkal együtt tartható.

Táplálkozás: Mindenevő; Nem válogatós, szinte mindent megeszik, élő, fagyasztott és száraz tápokat is, de adhatunk neki uborkát vagy borsót is, amelyeket könnyen lereszel az alsó állkapcsában található fogak segítségével.

Szaporítás: Akváriumban csak hormoninjekciók segítségével sikerült.

Medence: Minimum 200 literes

Halnépesség: 200 literre 1 hal.

Dekoráció: Homokos aljzat, nagyobb kövekből és gyökerekből búvóhely, sok barlang. A vízfelszínen úszó növények, amelyek tompítják a világítást.

Hőmérséklet: 24-28 °C

pH: 6-8

Keménység: 3-20 NK°

Várható életkor: 15-20 év

Az egyik legszebb színezetű hátonúszóharcsa, és könnyen azonosítható mintázatáról. Színe és mintázata halanként változik, legtöbbször a származási helyétől, korától és hangulatától is függ: alapszíne a szürkétől a feketéig változhat, míg a testén található pöttyök lehetnek fehérek, vagy sárgák. A fejen lévő pöttyök alapvetően kisebbek. Teste elég karcsú, a zsírúszójuk a hátukon - a hasúszó és a farok alatti úszó közötti részen - található. A farokúszó villás, és végei hegyesek. Úszóik fekete-fehér csíkosak, de a csíkok sűrűsége változhat. A hal hasi része világosabb. A Synodontis angelicus zonatus-t felfedezésekor egy alfajnak hitték, amelynek testén sokkal több csík található, mint pötty, de hivatalosan ez már egy színvariánsa a Synodontis angelica-nak. A fiatal halak színezete sokkal intenzívebb, testükön is megtalálható néhány világos csík, de ahogy öregszenek, úgy tűnnek el ezek a minták. Egyes fiatal halak mintázata nagyobb fehér foltokból áll, míg másoké apróbb, de sűrűbb pöttyökből. A hivatalos latin neve sokáig Synodontis angelicus volt, de miután a fajnevét nőneműnek deklarálták, ezért visszatértek az eredeti Synodontis angelica-hoz. A Pompás hátonúszóharcsa kifejezetten éjszaka aktív, nappal csak nagyon ritkán jön elő búvóhelyéről.Legegyszerűbben az ivarszervek alapján lehet különböztetni a halakat: a hímek ivarszerve hegyes, míg a nőstényeké lekerekített végű. Akváriumban csak ritkán sikerült szaporítani, akkor is csak hormoninjekciók segítségével. A kereskedésekben kapható kishalakat is többnyire ilyen szaporításoknak köszönhetjük. A természetben a folyók által elárasztott területeken szaporodnak, amelyek gazdagok a mikroorganizmusokban. A nőstény képes akár 3-4000 ikrát is lerakni. A szülők egyáltalán nem törődnek az ikrákkal és a kishalakkal.

 

Zömök hátonúszóharcsa-Synodontis contractus
Származás: Afrika; Kongói Demokratikus Köztársaság, Kongói Köztársaság

Testhossz: 6-7,5 cm

Természetes élőhely: A Kongó medence középső vízgyűjtő területén, az iszapos talajú, nagyobb folyókban a part menti növényzet között él.

Viselkedés: Az egyik legbékésebb Synodontis faj, más békés halakkal jól együtt tartható egy társas akváriumban. Kisebb csapatban tartva sokkal magabiztosabbak és nem annyira félősek.

Táplálkozás: Mindenevő; Nem válogatós, szinte mindent megeszik, élő, fagyasztott és száraz tápokat is, sőt adhatunk neki zöldségeket is (uborkát vagy borsót). Gyakran fejjel lefelé, a felszín közelében táplálkozik.

Szaporítás: Akváriumban nem megoldott.

Medence: Minimum 75 literes

Halnépesség: 100 literre 3-4 hal.

Dekoráció: Homokos aljzat, nagyobb kövekből és gyökerekből búvóhely, sok barlang. Ültessünk nagy levelű növényeket, vagy vízfelszínen úszó növényeket az akváriumba, mert szeret ezek alatt pihenni.

Hőmérséklet: 22-26 °C

pH: 6,2-7,6

Keménység: 3-15 NK°

Várható életkor: 5-8 év

A Synodontis contractus teste és feje szürkés- barnás színű, amely színezet a hátán világosabb, a hason pedig sötétebb, és kisebb-nagyobb szabálytalan foltokból álló márványos mintázat díszít. Az oldalvonaluk jól látható fehér pöttyökből áll. A hátúszó, és a mellúszók első sugarai vastagabbak, és recések. Mellúszóik segítségével ciripelő hangot képesek kiadni. Színezetében nagyon hasonlít a sokkal gyakrabban kapható Synodontis nigriventris-hez, de alapvető különbség, hogy a Synodontis contractus feje nagyobb, szája szélesebb, és sokkal nagyobbak a szemei. Gyakran úszik fejjel lefelé, sőt ebben a pozícióban is táplálkozik, ahogy a vízfelszín alatt úszik, és szájával beszívja a felszínen lebegő eledelt. Inkább éjszaka aktív, nappal többnyire az árnyékos helyeken, vagy a növények között bujkál. A vadon fogott halak rendkívül kényesek tudnak lenni az első időszakban, viszont ha már beszoktak új helyükre, akkor könnyű a tartásuk. A természetes környezetükhöz hasonlóan berendezett akvárium nagyban segíti a beszokásukat.A nemek megkülönböztetése külső jegyek alapján szinte lehetetlen. Akváriumi szaporodásukról nagyon kevés információ áll rendelkezésre, de előfordult már, hogy egy kisebb csapat ikrázott akváriumban is. A 30 db narancssárga ikra 3 mm átmérőjű volt, és egy rejtett helyre rakták a medence hátsó részében.

 

Díszes tollasbalyszú harcsa-Synodobtis decorus
Származás: Afrika; Kongó, Kamerun

Testhossz: 30 cm

Természetes élőhely: Általában a folyók lassú folyású szakaszain és az elárasztott területeken, valamint tavakban él.

Viselkedés: Ne tartsuk túl kicsi halakkal, mert megeszi őket. Nem annyira területvédő, mint más Synodontis fajok, akár kisebb csapatban is tarthatjuk, természetesen a megfelelő méretű akváriumban. Afrikai sügérekkel és nagyobb testű halakkal együtt tartható, de olyan halakkal ne tartsuk, amelyek megcsipkedhetik az úszóját.

Táplálkozás: Mindenevő; A természetben rovarlárvákat, héjas állatokat és algát fogyaszt. Akváriumban nem válogatós, szinte mindent megeszik, élő, fagyasztott és száraz tápokat is, de adhatunk neki uborkát vagy borsót is.

Szaporítás: Akváriumban még nem volt sikeres.

Medence: Minimum 200 literes

Halnépesség: 200 literre 1 hal.

Dekoráció: Homokos aljzat, nagyobb kövekből és gyökerekből búvóhely, sok barlang. A vízfelszínen úszó növények, amelyek tompítják a világítást.

Hőmérséklet: 22-27 °C

pH: 6-8

Keménység: 3-25 NK°

Várható életkor: 10 év

Nevüket a gyönyörű színezetükről kapták. A kifejlett halak teste világosszürke, vagy barna, amelyen nagy sötétbarna, vagy fekete kerek foltok találhatóak, amelyek gyakran össze is olvadnak. A hasi rész fehér. Rövid fejükön apró pöttyös mintázat húzódik, valamint 3 pár bajusz található rajta, amelyeken apró szőrszerű kinövések vannak. A szemük nagy. A mellúszók, és a hátúszó első sugara vastagabb és kissé fogazott. A Díszes tollasbajszú harcsa hátúszója nagy és a hegye szálszerűen meghosszabbodott, gyakran a farokúszóig is elérhet, és már a növendék halaknál is megfigyelhető. A fiatal halak színezete világosabb és sokkal kontrasztosabb. A villás farokúszó mintázata csíkos, valamint a hátúszón is 2-3 fekete csík található, és a hátúszó szálszerű meghosszabbodása is feketés színű. Éjszakai és rejtőzködő életmódja miatt nehéz megfigyelni őket, ezért célszerű lehet egy éjszakai világítást is beépíteni az akváriumukba, és lámpaoltás után etetni őket. Megfigyelések szerint a természetben a kifejlett halak 10-50 fős csapatokban úsznak.A kifejlett hímek egy kissé sötétebb színezetűek, valamint kisebbek a nőstényeknél. Ezen kívül az ivarszervek alapján is meg lehet különböztetni a halakat: a hímek ivarszerve hegyes, míg a nőstényeké lekerekített végű. A természetben a folyók által elárasztott területeken szaporodik. A szülők egyáltalán nem törődnek az ikrákkal és a kishalakkal. Akváriumban még nem volt sikeres a szaporítása, de mesterséges körülmények között, halfarmokon, hormon injekciókkal már sikerült szaporítani. Az akvarisztikában kapható kishalak is többnyire ilyen farmokról származnak.

 

Tollúszójú hátonúszóharcsa-Synodontis eupterus
Származás: Afrika; Nigéria, Kamerun, Mali, Ghána, Szudán, Csád

Testhossz: 30 cm, akváriumban általában csak 15-20 cm

Természetes élőhely: A Fehér Nílus és a Csád-tó vízgyűjtő területén a folyómeder közelében.

Viselkedés: Ne tartsuk túl kicsi halakkal, mert megeszi őket. Ahogy öregszik, úgy válik egyre területvédőbbé, különösen más Synodontisokkal szemben. Afrikai sügérekkel és nagyobb testű halakkal tartható.

Táplálkozás: Mindenevő; nem válogatós, szinte mindent megeszik, élő, fagyasztott és száraz tápokat is, de adhatunk neki uborkát vagy cukkínit is.

Szaporítás: Akváriumban még nem volt sikeres.

Medence: Minimum 200 literes

Halnépesség: 250 literre 1 hal.

Dekoráció: Homokos aljzat, nagyobb kövekből és gyökerekből búvóhely, sok barlang. A vízfelszínen úszó növények, amelyek tompítják a világítást.

Hőmérséklet: 22-27 °C

pH: 6-7,5

Keménység: 8-20 NK°

Várható életkor: 15-20 év

A fiatal halak mintázata más, mint a kifejlett korban látható pöttyös mintázat, a fiatal halaknak csíkos, vagy hálós mintázatú a testük, de ez fokozatosan eltűnik, mire elérik a 10 cm-es nagyságot. A legyező, vagy tollszerű hátúszó is - amiről a nevüket kapták - csak a kifejlett halaknál figyelhető meg: a hátúszó első pár sugara meghosszabbodik. A kifejlett halak teste sötét barna, vagy szürke, amelyen különböző méretű, apró fekete pöttyök találhatóak. A hasi rész világos. A fiatal halak farokúszója csíkos, de ahogy idősödnek, úgy válnak szét a csíkok pöttyökké, és alakul ki a felnőtt halra jellemző mintázat. Tartható egyedül is és kisebb csapatban is, de ilyenkor gondoskodni kell a megfelelő méretű akváriumról és külön búvóhelyekről is. Alkonyatkor és éjszaka aktívak, nappal a búvóhelyükön tartózkodnak. Viszonylag gyorsan növő hal, a fiatal, 4-5 cm-es egyedek fél év alatt akár a duplájára is nőhetnek. Éjszaka mozog igazán, a sötétben is jól lát nagy szemével. A leggyakrabban kapható tollasbajszúharcsa-faj Magyarországon. Sajnos csak kevesen ismerik valójában ezt a halat, és mivel a kis példányok még hasonlítanak is a Synodntis nigriventrisre, gyakorta ezen fajnév alatt próbálják eladni.A nemek megkülönböztetése fiatal korban szinte lehetetlen, kifejlett korban könnyebb, mert a nőstények testesebbek a hímeknél. Akváriumban még nem volt sikeres a szaporítása, de mesterséges körülmények között, halfarmokon, hormon injekciókkal már sikerült szaporítani. Az akvarisztikában kapható kishalak is többnyire ilyen farmokról származnak. A természetben a folyók által elárasztott területeken szaporodik. Ikrafalók és a szülők egyáltalán nem törődnek az ikrákkal/kishalakkal.

 

Kakukkharcsa-Synodontis multipunctatus
Származás: Afrika; Tanganyika-tó.

Testhossz: 12 cm

Természetes élőhely: Tanganyika-tó és a Malagarasi folyó vízgyűjtő területe.

Viselkedés: Társas, rajokban él. A vízfenék közelében úszik. Túl kis halakkal ne tartsuk, mert eleségnek nézheti őket.

Táplálkozás: Mindenevő, elfogadja a szárított és fagyasztott eleséget is. Alkalmanként adhatunk nekik növényi táplálékot is (pl. uborka, zöldborsó), amit az alsó álkapcsában található fogakkal reszel le.

Szaporítás: Elég könnyű, de még ritka.

Medence: Minimum 300 literes

Halnépesség: 500 literre 4-5 hal.

Dekoráció: Érdemes Tanganyika-tavi biotóp akváriumban tartani, kövekből épített rakásokból biztosítsunk számára rejtekhelyeket, de legyen elég úszótér is. Az aljzat legyen homokos. Ha a világítás nem túl erős, akkor sokkal többször előmerészkednek a búvóhelyükről.

Hőmérséklet: 24-28 °C

pH: 7,5-8,5.

Keménység: 11,2-19.6 NK°

Várható életkor: 10-15 év

Ez a harcsa nagyon jól érzi magát egy olyan akváriumban, melyben afrikai bölcsőszájú halak élnek. A szűrés legyen óránként a medence térfogatának 3-4-szerese, s rendszeresen cseréljük a vizet (hetente 100-150 litert). Testük hosszúkás, alapszínük világos barna, vagy szürke, és a hasi részen fehér színű. Egész testüket kisebb-nagyobb fekete foltok tarkítják. Ezek a foltok a fejen kisebbek. A hátúszó és a villás farokúszó színe is fekete. A szájuk alsó állású és 3 pár bajszuk van.Nagyon nehéz észrevenni a hím és a nőstény közötti különbséget, de akkor mindenképpen feltűnik, amikor szaporodás előtt a nőstény hasa kikerekedik, ezenkívül a hím hátúszója egy kicsit magasabb. Ez a harcsafaj a szájinkubációval szaporodó bölcsőszájúak ikrái közé keveri a saját ikráit, s így biztosítja azok jövőjét, hiszen a bölcsőszájúak a szájukban őrzik a kicsinyeket.Ha szaporítani szeretnénk ezeket a harcsákat, akkor mindenképpen megfelelő bölcsőszájú halakkal kell őket együtt tartani. Ezután a halakat megfelelő élő- és fagyasztott eleséggel kell etetni, hogy jó kondícióba kerüljenek. A hím harcsa kifigyeli, amikor a bölcsőszájú halak elkezdenek ívni, majd ezután elkezdi hajtani a nőstény harcsát és együtt várják, hogy a sügérek elkezdjék lerakni az ikráikat. Ekkor a harcsák azonnal megkezdik az ikráik lerakását és megtermékenyítését, sőt amennyi sügér ikrát tudnak megesznek, hogy így is biztosítsák a saját ikráiknak a helyet. Ezt általában többször is megpróbálják, ugyanis a hím sügér erősen védi a területét. Miután a bölcsőszájú halak befejezték az ikrázást és a nőstény sügér felszedegette a harcsák ikráit is, nyugodtan eltávolíthatjuk a harcsákat a szaporító medencéből. A harcsa ikrák kb. 3 nap múlva kelnek ki. Mivel a Sokpettyes harcsa ivadékai előbb kelnek ki, mint a bölcsőszájú sügér ivadékok, ezért a kisharcsák első tápláléka a sügérek ikrái lesznek. Ezután a „béranya" már sajátjaként védi a kis harcsákat, miután kiengedi azokat a szájából. Miután kiengedi őket a nőstény, a sügéreket is eltávolíthatjuk a medencéből. Ezután apró élő eleségekkel felnevelhetjuk a kishalakat.Egyes tenyésztők nem Tanganyika-tavi sügérekkel szaporítják ezeket a harcsákat, mert a természetben megfigyelték, hogy az ottani bölcsőszájú halak megtanulták, hogy jobb elkerülni ezeket a harcsákat szaporodásuk idején. Mivel a Malawi- és a Viktória-tóban nincsenek ilyen harcsák, ezért könnyebb ilyen halakkal együtt szaporítani ezeket a harcsákat.

 

Kongói hátonúszóharcsa-Synodontis nigriventris
Származás: Afrika, Zaire-medence

Testhossz: 10 cm

Természetes élőhely: A folyópartok közelében, sűrű növényzetű vizekben, a Congo folyó vízgyűjtő területén.

Viselkedés: Társas akváriumban jól tartható. Békés, kisebb csapatban tartsuk.

Táplálkozás: Élő szúnyoglárvával és tubifexszel etethető

Szaporítás: Elég nehéz

Medence: Minimum 80 literes

Halnépesség: 100 literre 5 hal.

Dekoráció: A nagy levelű növényeket, gyökereket kedveli. Ezek alatt pihen naphosszat. Kövekből építhetünk nekik barlangokat, amiben előszeretettel bújkálnak.

Hőmérséklet: 22-26°C

pH: 6-8

Keménység: 1-20 NK°

Várható életkor: 5-10 év

A Synodontis nigriventris-t 1936-ban fedezték fel és nagy izgalmat keltett, amikor 1950-ben először importálták. Állandóan háton úsznak, még a színezettségük is ehhez alkalmazkodott, innen kapták a nevüket is. Már az ősi Egyipomi rajzokon is megjelent érdekes alakjuk. Mint a többi fajtársuknak nekik is nagy szemeik vannak, villás farkuk és nagy zsírúszóik. Testük világos barna színű, amin különböző méretű sötét foltok találhatók. Hasi részük sötét színű, ami ellentétes azokkal a halakkal, amelyek hassal lefelé úsznak, ezzel is álcázzák magukat, amikor a felszín közelében hátonúsznak. Sokszor a forgalomba hozói nincsenek tisztában a nevekkel, és gyakran ez a név alatt Synodontis euptera példányokat adnak el. Valójában nem is olyan gyakori faj hazánkban, mint azt a kereskedelemben előfordulva a neve indokolná.A nőstények nagyobbak, fakóbb a színezetük és testesebbek, különösen, ívási időszakban. Ha ívatni akarjuk őket, etessünk jó minőségű élő eleséggel, és lágyítsuk a vizüket, ezzel is imitálva az esős időszak beálltát. Az ikrákat a nőstény barlangba rakja, ezért tegyünk a medencébe 1-2 felfordított virágcserepet, amibe ikrázni tudnak. A szülőket nyugodtan hagyjuk az akváriumban, mert gondoskodnak az ikrákról. Az ikrák 2 nap múlva kelnek ki és még 4 napig a szikzacskóból táplálkoznak. Az elúszó kis halak első elesége frissen kelt sórák legyen. A kishalak a 7-8. héten kezdenek a hátukra fordulni, és úgy úszni.

 

Pöttyös tollasbajszúharcsa-Synodontis notatus
Származás: Afrika; Kongó

Testhossz: 25 cm

Természetes élőhely: Szinte az egész Kongó folyó és annak vízgyűjtő területein megtalálható.

Viselkedés: Csak nagyobb halakkal tartsuk, mert a kishalakat eleségnek tekinti. Ahogy öregszik, úgy válik egyre területvédőbbé, ami különösen más Synodontisok felé nyilvánul meg.

Táplálkozás: Mindenevő, mindenfajta élő eleséget szívesen fogyaszt, valamint elfogadja a szárított és fagyasztott eleséget is. Növényi táplálékot is igényel: pl. uborka, cukkini.

Szaporítás: Akváriumban még nem volt sikeres.

Medence: Minimum 200 literes

Halnépesség: 280 literre 1 hal.

Dekoráció: Gyengén megvilágított, homokos aljzatú akvárium. Kövekből és gyökerekből búvóhelyek. A vízfelszínen úszó növények segítenek tompítani a világítást.

Hőmérséklet: 22-25°C

pH: 6,5-7,5

Keménység: 8-18 NK°

Várható életkor: 8-12 év

A fiatal Pöttyös tollasbajszúharcsa teste ezüstös színű, amelyen 1 vagy több sötét folt található. Ezek a foltok akkorák, mint a hal szeme. Egyes egyedeken teljesen hiányoznak ezek a foltok, sőt létezik belőle albínó színváltozat is. Az idősebb halak teste általában szürkésbarna színű, a hasuk pedig fehéres. Az úszók egyszínűek, általában szürkés színűek, és sohasem pöttyösek. Fontos megjegyezni, hogy a hátúszó első pár sugara nagyon hegyes, amivel komoly sebesülést okozhatnak a figyelmetlen akvaristáknak..Saját fajtársaival is agresszív lehet, ezért célszerű egyedül tartani, vagy ha többet szeretnénk tartani belőlük, akkor megfelelően nagy medencében ez megtehető. Nappal keveset mozog, általában a talaj közelében pihen, szürkületkor viszont megélénkül. A nőstények sokkal teltebbek, mint a hímek.

Természetes élőhelyükön az esős évszakban, a folyók által elárasztott területeken ívnak, ahol ilyenkor sok mikroorganizmus található, amitől a kishalak gyorsan nőnek. Az ikrákat a szülők nem vigyázzák, sőt meg is ehetik. Egyes megfigyelések szerint a szaporodási időszakben a hímek hátúszója pirosas színezetű lesz.

 

Zebrasávos tollasbajszú harcsa-Synodontis ornatipinnis
Származás: Afrika; Zaire (Kongó)

Testhossz: 40 cm, akváriumban általában csak 15-20 cm

Természetes élőhely: A Kongó folyó középső, gyors folyású szakaszai.

Viselkedés: Ne tartsuk túl kicsi halakkal, mert megeszi őket. Ahogy öregszik, úgy válik egyre területvédőbbé, különösen más Synodontisokkal szemben. Afrikai sügérekkel és nagyobb testű halakkal együtt tartható.

Táplálkozás: Mindenevő; nem válogatós, szinte mindent megeszik, élő, fagyasztott és száraz tápokat is, de adhatunk neki zöldségeket is. Megfigyelések szerint elfogyasztja a csigákat is.

Szaporítás: Akváriumban még nem volt sikeres.

Medence: Minimum 200 literes

Halnépesség: 200 literre 1 hal.

Dekoráció: Apró szemű, sötét színű aljzat, nagyobb kövekből és gyökerekből sok búvóhely, barlang. A vízmozgás legyen erős. Nem szeretik az erős megvilágítást, ezért vízfelszínen úszó növényekkel tompíthatjuk a fényerőt.

Hőmérséklet: 22-25 °C

pH: 6,5-7,5

Keménység: 8-18 NK°

Várható életkor: 10 év

A mellúszók, és a hátúszó első sugara vastagabb és kissé fogazott. A farokúszó villás, amelyek végei csúcsosak. Rövid fejükön 3 pár bajusz található, a szemei nagyok és a fej felső részén helyezkednek el. A kifejlett halak teste világosszürke, vagy barnás-szürke, amelyen szabálytalan, sötétszürke színű, széles csíkok, vagy foltok találhatóak. A fejen kisebb méretű pöttyökből, vagy vékonyabb vonalakból álló mintázat van. Az úszókon is megtalálható a csíkos mintázat. A fiatal halak testén 6 db sötétbarna, vagy fekete, széles függőleges sáv húzódik. Mintázata nagyon hasonlít a Synodontis brichardi-ra. Alkonyatkor és éjszaka aktívak, nappal a búvóhelyükön tartózkodnak.Akváriumban még nem volt sikeres a szaporítása.
 

Hamis kakukkharcsa-Synodontis petricola
Származás: Afrika, Tanganyika-tó

Testhossz: 12 cm

Természetes élőhely: A Tanganyika-tó északi, köves, sziklás részein.

Viselkedés: Békés természetű, de kisméretű halakkal ne társítsuk.

Táplálkozás: Fagyasztott és élő szúnyoglárvával, esetleg száraz lemezes tápokkal, eleségtablettákkal etethetjük. Megeszi a csigákat is.

Szaporítás: Akváriumi körülmények között ritkán szaporodik.

Medence: Minimum 170 literes

Halnépesség: 250 literre 4-5 hal

Dekoráció: Apró kavicsos, vagy finom homok aljzat. Kövekből építsünk neki barlangokat, tehetünk az akváriumba ágakat, gyökereket. Biztosítsunk számukra elég búvóhelyet.

Hőmérséklet: 22-26°C

pH: 7,5-8

Keménység: 15-30NK°

Várható életkor: 10-15 év

Nagyon kedvelt tollasbajszúharcsa-faj, a leggyakrabban beszerezhető a tanganyikai fajok közül. Nagyon hasonlít a Kakukkharcsához (Synodontis multipunctatus), a különbség, hogy a Hamis kakukkharcsák minden úszója fehér szélű, különösen a hátúszó első sugaránál figyelhető meg ez a különbség, míg a Kakukkharcsánál a hátúszó elülső része barna, és sokkal nagyobbak a szemei. A leglátványosabb hátonúszó harcsák egyike. A Hamis kakukkharcsa feje és teste barnás színű, a hasi részen sokkal világosabb, egész testét szabálytalan kör alakú foltok borítják, amik gyakran "egybefolynak", és a fejen kisebb méretűek. Általában afrikai sügeres akváriumban szokták tartani, hasonló igényeik miatt.A nőstények nagyobbra nőnek és sokkal testesebbek, mint a hímek. Párzásuk során a hím erősen hajtja a nőstényt, és a fejét a nőstény hasához nyomja, majd a szájával stimulálja a nőstényt. Hasonlóan a Corydoras fajokhoz, egy "T" alakot vesznek fel. Ilyenkor a nőstény kiengedi az ikrákat, amit a hím megtermékenyít. Az ikrák sárgás színűek, és 1,25-1,5 mm átmérőjűek. Az ikrákat mesterségesen is fel lehet nevelni, de a természetes élőhelyükön együtt ikráznak szájköltő afrikai sügerekkel, és az ikrákat a sügérikrák közé csempészik. A forgató nősténysügér a harcsaikrákat is felkapkodja, és szájában kikelti. Az ikrák száma a több százat is elérheti, amik 24 óra múlva kelnek ki. Három nap múlva a kishalak elúsznak, és frissen keltetett sórákkal felnevelhetőek. A Hamis kakukkharcsa ivadékok elég lassan nőnek.